Az ősi talpmasszázs első bizonyítéka egy egyiptomi orvos sírkamrájában talált közel 5000 éves falfestmény, de ezen kívül számos lelet és adat igazolja, hogy a módszer több kultúrában elterjedt.

Mint ahogy az arc, a fül vagy a kéz, a talp is az egész test lenyomatát képezi. Ha a két lábat egymás mellé tesszük, megtaláljuk benne testünket lekicsinyítve. Pontos térkép készíthető a talpról, sőt az egész lábfejről, melyen minden terület egy-egy szervnek feleltethető meg.

A jobb oldalon található páratlan szerveink (pl. máj) zónája a jobb talpon, a bal oldaliaké (pl. lép) a bal talpon, a test középvonalában elhelyezkedőké (pl. gyomor, gerinc), valamint a páros szerveké (pl. vese) pedig mindkét talpon megtalálható. A fej és a fejen levő szervek zónáinál kereszteződés tapasztalható (pl. a jobb szem zónája a bal lábon, a bal szem zónája a jobb lábon van).

A talp zónáinak masszírozásával hatással tudunk lenni a velük kapcsolatban álló szervekre, és fordítva: egy szerv helytelen működése észrevehető a talpon a megfelelő zónában jelentkező érzékenység, lerakódás vagy egyéb elváltozás formájában.

A talpon nemcsak rengeteg idegvégződés található, de a testet behálózó energiapályák, meridiánok is itt végződnek. Testünk akkor működik egészségesen, ha benne az energia szabadon áramlik, és átjár minden sejtet.
Amikor az áramlás valahol valamiért elakad, akkor az ott levő szervben energiahiány alakul ki, ami ha tartósan fennáll, a szerv kibillen az egyensúlyi állapotából. De problémát okoz az is, ha testünk valamely részén torlódik az energia.

A talp zónáinak ingerlésével a szervezetben áramló energiára tudunk hatni. Meg tudjuk szüntetni az egyes szervek energiahiányát vagy többletét, ezáltal egész testünkben újra szabadon áramlik a kiegyensúlyozott működéshez szükséges energia.